... FEKETE-FEHÉRBEN

A református templom környéki céhépületekben kapott helyet Bagó Gyulának a Fekete kakashoz címzett fûszerkereskedése is.	A Bethlen utcában alakult ki a Nagy Piac-tér, a Tábor utcával szemben. Az unitárius templom felavatásáról az Udvarhelyi Hiradó 1908 május 31.-i számából értesülünk.
A Budapest-Szálloda, amelyrõl az 1912-es átalakítása után elismerõen írták: "olyan helység, mely a legszigorúbb kritikát is könnyen kiállja."	A Felsõ Piacteret, vagy Deák tér, (mai Márton Áron tér) délkeleti-déli oldaláról a Szent Miklós-hegy és a rajta álló római katolikus plébániatemplom s a plébániaépület uralja.
Az Alsó Piactérrõl, a mai városközpontból dél-nyugati irányba ágazott ki a Botos utca, a késõbbi (és mai) Kossuth utca.	A Városháza és a céhépületek közötti kicsiny térségben állították fel a Milleniumi emlékoszlopot. A Millenáris székely emlék oldalán címer és egy hatsoros felírat volt látható. Az oszlopot két fekvô oroszlán szobra fogta közre. Az elso világháborút követo hatalomváltozással az új hatóságok lebontatják.
A Törvényszékkel szemben, a Bethlen utca jobb oldalán állt az Orbán-Markovits féle fogadó. Az épületet azóta rég lebontották, de közvetlen szomszédságában újra ott a vendégváró egység: ezúttal cukrászda.	A mai főtér egykori képe, az akkor még Batthány-térnek nevezett központi rész, a Ferencesek templomának tornyából nézve
Az Alsó-Piactér századeleji kialakítása, a későbbi Batthány-tér, a református templom irányából	Az egykori Botos-utca, a későbbi Kossuth utca, majd Augusztus 23 sugárút, aztán ma ismét Kossuth utca látképe a háttérben a Budvár szikláival.
A Székely-Támadt, népiesen Csonkavárnak nevezett udvarhelyi erődítmény a főreáliskola épitkezéseinek elkezdése előtt	Udvarhelyen a Sétatér létesítésének gondolatát 1890 körül dr. Ráczkövy Samu orvos vetette fel. A sétatér az úgynevezett Pipás-kertnek a Küküllõ és a vasúti töltés közt elterülõ részen van kijelölve, amely a város tulajdonát képezi.
.
Az Alsó Piactér, vagy Battyhán-tér ( mai Szabadság-tér) észak-nyugati végét a Szent-Ferenc-rendiek kéttornyú temploma, udvarhelyi szóhasználattal: a Barátok temploma és kolostora foglalja el. Mindkettõ a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti idõszak építészetének jellegzetes darabja	Az új Városháza építése 1895-ben indult Stehl Ottó építész tervei alapján. Az építõmester Ferenczi Endre fõmérnök volt. Munkájuk nyomán többféle stílusjegyet viselõ eklektikus épület született.